Nyomtatás
Kategória: Kisdedtippek
Találatok: 3208

Temérdek szakmai elfoglaltsága mellett időt szakított, és válaszolt kérdéseimre Dr. Lázár Anette. Anette egy nagyon kedves, nagy szaktudású szuper pécsi gyermekorvos, aki háziorvosi teendői mellett gyermek tüdőgyógyászként is szakrendel, sőt szabad idejében a Magyar Gyermekmentő Alapítvány mentőorvosaként életeket is ment. Olyan kérdéseket tettem fel neki, ami bizonyára minden kis- és nagygyermekes anyukát is érdekelhet.

IT: Kíváncsi vagyok arra, miért lett gyermekorvos, és mi hajtja előre a szakmában? Vannak-e kihívások a mindennapi munkájában?

LA: Az egyetem utolsó évei alatt határoztam el, hogy én bizony gyermekorvos szeretnék lenni! Azt hiszem a gyermekek őszintesége, ártatlansága és betegségeikkel kapcsolatos tehetetlensége fogott meg a leginkább. Mindezek mellett, úgy érzem, egy gyermek bizalmát, együttműködését elnyerni a legnehezebb kihívás egy gyermekorvos munkájában.

A hétköznapi apró sikerek, a szülők felém irányuló bizalma, és a gyógyult gyermekek tekintete, mosolya ad erőt a nehezebb napokon, és ösztönöz a  következő feladatok megvalósításában.

 

IT: Mentő vagy gyermekmentő? Mi a különbség?

LA: A gyermekmentő autó egy speciálisan gyermekmentéshez felszerelt mentőautó kiegészítve a felnőttek  mentéséhez szükséges eszközökkel, gépekkel, és gyógyszerekkel. Pécsett (és az országban, ahol működik gyermekmentő) ez a legmagasabb szintű mentő egység.

 

IT: Hogyan hívhatja egy kétségbeesett szülő sürgős esetben a gyermekmentőket?

LA: Minden esetben a 104 – es hívószámot kell hívni és a központi irányító egység küldi ki a gyermekmentő orvosi kocsit, ha úgy ítéli meg, hogy erre van szükség. A 104 – es vonal túlsó oldalán minden esetben képzett mentős ül, aki szakmailag el tudja dönteni milyen kocsit küldjön ki sürgősség esetén, sőt tanácsot is tud adni, mit tegyen a szülő, amíg a gyermekmentő kocsi megérkezik.

Nagyon fontos (az előbbiek miatt is), hogy mindig mondja el a szülő, vagy aki a mentőt hívja, a következőket:

 

IT: Milyen esetekhez riasztják a gyermekmentő szolgálatot a leggyakrabban?

LA: Balesetekhez (esés, leesés,  törések, agyrázkódás), lázas állapotokhoz, lázgörcsös gyermekhez, epilepsziás rohamhoz, léguti betegségek kapcsán fellépő fulladáshoz, nehézlégzéshez, mérgezésekhez és még sorolhatnám, de talán ezek a leggyakoribbak. Persze, ha  életkor szerint nézzük, akkor más lenne a sorrend, például a serdülőknél.

 

IT: Mi a leggyakoribb hiba, amit elkövetnek a szülők vészhelyzetben?

LA: Az, hogy pánikba esnek és elvesztik a józan ítélő képességüket! Első, amit oktatunk:

 

HA BAJBA KERÜLSZ: NE VESZITSD EL A FEJED!!!!

 

IT: Úgy tapasztaltam, hogy majdnem minden kisgyermek leesik valahonnan. Minden esetben hívni kell a mentőt?

LA: Nem minden esetben, természetesen. Ha a saját magasságát meghaladó magasságból esik le illetve a fej (arckoponya vagy agykoponya), vagy a nyaki gerinc sérült, nagyobb a valószínűsége, hogy a serülés szövődményeket von maga után.

Ha a sérült gyermek  a sérülést követően eszméletét elveszti, görcstevékenységet észlelnek (rángatózik), sírása furcsa, nem megszokott hangú, hány, aluszékonnyá válik, akkor mindenképpen  orvosi vizsgálatra van szükség, ezért javasolt mentőt hívni.

Amennyiben a baleset  kapcsán a fentiek nem igazolódnak, nem kell mentőt hívni, de hangsúlyozom, ez mindig az adott helyzettől függ! Ha a szülőben egy pillanatra is felmerül a gyanú, hogy a gyermeke nem olyan a baleset után - eltekintve az ijedtségtől - mint előtte, mindenképpen hívjon mentőt!

Az első 24-48 órában lehet bármilyen szövődménnyel számolni. Ilyenek például az agyrázkódás, a koponyán belüli vérzés tüneteivel, ezért az ez idő alatt észlelt, fentebb említett tünetek esetén vagy a sürgősségi ügyeletet, vagy munkaidőben a házi gyermekorvosát mindenképpen haladéktalanul keresse fel a szülő!

 

IT: Törött végtagot egy laikus szülő rögzítsen, vagy inkább ne? Honnan tudja a szülő, hogy eltörött a kéz, vagy a láb?

LA: A törött végtagot mindig abban a helyzetben rögzítsük, amiben találtuk. Nem szabad a tengelyeltérést korrigálni, mert a mozdítással megsérülhetnek az erek és az idegek. Azt szoktuk javasolni, hogy a gyermek saját magának tartsa  például a kezét, a karját, és úgy, abban a helyzetben rögzítsük, mert a gyermek maga érzi, hogyan fáj kevésbé neki.

Azt, hogy eltört vagy sem a végtag, a fedett,  elmozdulás nélküli töréseknél nem lehet egyértelműen ránézésre eldönteni, tehát ekkor is javasolt a rögzítés. Tengelyeltérés, vagy nyílt törés esetén már látható, tehát egyértelmű a törés ténye.

 

IT: Mit tehet pánik helyett a szülő lázgörcsnél? És mit epilepsziás rohamnál? Honnan tudja megkülönböztetni, és egyáltalán meg kell tudnia különböztetnie laikusként a görcsöket?

 LA: Egy laikusnak nem kell tudnia megkülönböztetni a görcsök típusait, fajtáit. A lázgöcs, a lázas állapot kapcsán, a láz felmenő szakában és nem a magas láznál jellemző a leginkább. Jóindulatú a lázgörcs, ha néhány másodperc alatt, vagy 1-2 perc alatt lezajlik, és a gyermek a görcs után azonnal visszanyeri az eszméletét, ha az eszméletvesztéssel járt. Egyébként a lázgörcsöt nem mindig követi eszméletvesztés. Nagyon fontos, hogy az első lázgörcs után mindig történjen kivizsgálás is. Ezért feltétlenül szükség van orvosi vizsgálatra (tehát az ügyeleti ellátás is szükséges), ha nem tisztul fel a gyermek tudata.

 Az epilepsziás görcs a teljes jólét közepette - esetleg néhány másodperces aurával (bevezető tünettel) jelentkezik. Ilyen bevezető tünet lehet az elrévülés, sikítás, vagy furcsa hang adása. A görcs a következőképpen néz ki: a szemek fennakadását követően – úgynevezett tonusos - clonusos (összehúzódással - elernyedéssel) járó görcstevékenység jelentkezik,  mely kapcsán a gyermek elveszti az eszméletét. A görcs legtöbbször mind a négy végtagon jelentkezik, de lehet féloldali is, vagy csak a felső, vagy csak az alsó végtagokon jelentkező is. Ez attól függ, hogy az agy mely területén lévő neuronok (idegsejtek) sülnek ki egyszerre a görcs kapcsán. Ne ijedjen meg a szülő, ha a görcs közben a gyermek maga alá engedi a vizeletét, ez gyakori és a záróizmok ellazulása miatt következhet be.

Nagyon fontos, hogy nem szabad a gyermeket a görcs kapcsán lefogni, akadályozni a rángatózásban, mert annak akár végtagsérülés (például) törés is lehet a következménye!

Régi tévhit, hogy a görcsölő beteg száját szét kell feszíteni, a nyelvét pedig ki kell húzni. Ez szigorúan tilos! Tanácsos ilyen esetben a gyermek fejét kétoldalt fogni, tartani, nehogy sérülés érje. E mellett a másik legfontosabb teendő a szabad légút biztosítása.  Szabad légutat a szülő is biztosíthat a mentő megérkezéséig.

A nyakat kissé  hátra hajtava, csecsemőknél neutralis helyzetbe hozva (ilyenkor az orr és az áll egyvonalban vannak),  ha ez nem elégséges az állat is ki kell emelni.


IT: A lázcsillapítással kapcsolatban megoszlanak a vélemények, még szakmai körökben is. Ön mit javasol kis betegei szüleinek, hány foknál kell elkezdeni a láz csillapítását?

LA: A lázat nem minden esetben kell csillapítani. A láz a szervezet védekező reakciója a betegségekkel szemben, egy természetes öngyógyító mechanizmus része, ezért nem minden esetben kell azt drasztikusan csillapítani.

A 38,5 C fok feletti lázat azonban már el kell kezdeni csillapítani. A lázas gyermeknél első lépésként a ruházat megkönnyítése szükséges. Rövid ujjú póló, kis nadrág, zokni levétele - hogy a szabad bőrfelületen keresztül a gyermek teste le tudja adni a felesleges hőt - valamint a vékony takaró alkalmazása jön szóba. Ezt követheti – amennyiben nem elégséges - a fizikális lázcsillapítás, mely megfelelő és elégséges általában a láz csillapítására. A fizikális lázcsillapítás a hűtőfürdő és /vagy hűtőborítás alkalmazása.

A 39 - 40 C fokos tartós (több órán át fennálló) láz már megterheli a szervezetet, a keringést, ezért ilyen esetben gyógyszeres lázcsillapításra is szükség van. Különböző típusú lázcsillapítók 4 - 6 óránkénti, felváltva történő alkalmazása javasol szükség esetén, ha 4 órán belül ismét magasra szökik a láz, kiegészítve a fizikális lázcsillapítással.

2 - 3 napon túl - amennyiben egyéb tünet nincs - mindenképpen tisztázandó a láz oka, ezért fel kell keresni a háziorvost.

 

IT: Mi a teendő egy egyszerű játszótéri balesetnél, mondjuk amikor a kisgyermek lábát, karját végighorzsolja a betonon?

LA: Először is nyugtassuk meg a riadt, síró gyermeket, hogy meg tudjuk vizsgálni mekkora is a serülés valójában. A horzsolás esetében a bőr felső hám rétege sérül, ezért ez egy igen fájdalmas sérülés, hiszen ott sok az idegvégződés. A sebet tiszta vízzel mossuk ki, majd fertőtlenítő oldattal (betadine) ecseteljük be. Amennyiben nem  nagy a felület, és nincs kitéve irritációnak, nem kell fedőkötést tenni rá. Ha viszont kötéssel fedjük, mert váladékozik, akkor a kötést rendszeresen cserélni kell, és a cserénél ügyeljünk arra hogy a már gyógyulóban lévő sebet ne sértsük fel az eltávolításakor. Ezért a kötést fel kell áztatni, majd így eltávolítani a sebről, és tiszta kötéssel fedni újra, ha szükséges.

Ha a seb környékén piros duzzadt részt látunk, esetleg a környéki nyirokcsomók duzzanatát észleljük, az már fertőzés jele lehet, ezért mutassuk meg háziorvosunknak. Ilyenkor szükség lehet  antibiotikumos kenőcs alkalmazására.

 

IT: Egy ijesztő nehézlégzés esetén mit tehet a szülő, amíg a mentő megérkezik? Minden esetben hívnia kell a mentőt, vagy ő is elindulhat a kórházba a gyermekkel? Hogyan ítélje meg ez esetben a sürgősséget?

LA: Ha nehézlégzést – fulladást – észlelünk a gyermeknél, az első teendőnk a megnyugtatás. Mondjuk el neki, hogy itt vagyunk és segítünk neki. Ha ismert aszthmás gyermekről van szó, akkor bizonyára van otthon Ventolin spray – ún. rohamoldó spray - melyet ez esetben haladéktalanul használnunk kell. Két adag/puff belégzésére van szükség, melyet megismételhetünk 20 perc múlva. A két adag belégzéséhez segédeszközt / vagy poharat lehet/kell használni. Kis gyermeknél mindenképp kell segédeszköz, hogy a sprayben található gyógyszert jól le tudja lélegezni. Két adag között tartsunk 1-2 perc szünetet, hogy a gyermek megpihenjen. A spray használata előtt számoljunk légzésszámot: egy perc alatt hányszor emelkedik a mellkas. Ha ez a szám a kezelés hatására csökken, akkor hatékonyan avatkoztunk be és türelemmel lehetünk, hiszen az állapota javult. Amennyiben a nehézlégzés nem javul, akkor házi orvoshoz / ügyelethez kell fordulni. Ha a nehézlégzéssel együtt oxigén hiányt is észlelünk - a gyermek szája körül halvány szürkés peremet észlelünk, ajkai lilásak/kékesek, körmei lilásak, láthatóan küszköd a levegőért, aggitalt, nyugtalan, akkor feltétlenül mentőt kell hívni, hiszen ilyenkor átmenetileg szükség lehet oxigén adására.

Szerintem nagyon sok mindent megtudtunk! Köszönöm a doktornőnek, hogy időt szakított a kérdések megválaszolására!

 Fotó: internet