Június Szent Iván Hava, Nyárelő Hava, vagy a Napisten Hava. Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Nevét sokak szerint a Római Köztársaság alapítója, Junius Brutus nyomán kapta. Mások Jupiter feleségét, Juno istennőt tekintik a hónap „névadójának”. Mivel Juno istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a Nap és a Hold együttállásának ideje volt erre kedvező.

Megint mások szerint a Rák hó első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte nevét. Nem könnyű eldönteni, kinek van igaza.A népi időjóslás szerint, ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható. Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.

Nevezetes napok e hóban

Június 1.  – Nemzetközi gyermeknap
Számos országban június 1-jén tartják a nemzetközi gyermeknapot. A gyermeknap ideája Törökországból ered (1920. április 23.), mely később - az 1925-ös Genfi Gyermekjóléti Világkonferencia döntése után - vált hivatalossá.

Június 5. - Környezetvédelmi világnap
Érdemes e napon különösen figyelni környezetünkre, a környezetünk védelmére. Elgondolkodni személyes felelősségünkön is. Beszélgess gyermekeddel, mutass jó példát (ne csak e napon!), így lehet környezettudatosabb, ökológiai szemléletű nemzedékük.

Június 8. – Medárd napja
Medárd VI. században élt püspök volt, legendája szerint egy erkölcstelenül mulatozó társaságot negyven napos esővel mosott szét. Ehhez a naphoz az időjárással kapcsolatos megfigyelések, időjóslások kötődnek. Ha ezen a napon esik az eső, a következő negyven nap csapadékos lesz, ha nem akkor negyven napos szárazság következik. Érdemes kipróbálni, gyermekeddel együtt megfigyelni, hogy valóban igaz-e a régi megfigyelés, jóslat.

Június 13. - Páduai szent Antal napja
Páduai szent Antal a 12. században élt ferences szerzetes volt Ezen a napon szent Antal kenyeret sütöttek és osztottak a szegényeknek. A lovagok, katonák és cserkészek védőszentje, talán azért, mert Buda ostroma is szent Antal napján indult. Más források szerint a szembetegek és a gyulladásban szenvedők oltalmazója is. Baranyában e napon gyújtják meg ősi módon a gyógyító erejű Szent Antal tüzét.

Június 15. - Szent Vid (ókeresztény vértanú)
Vida jelentése: nyár. Erre a napra befejeződik a gabona növekedése és megindul az érés. Mostanra a rákok és halak teljesen kifejlődtek. Úgy tartják, ha a szőlő erre a napra elvirágzik, jó bortermés várható

Június 3. vasárnapja - Apák napja
A nyugat-virginai Fairmont templomában, 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt, majd a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat. A magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon.

Június 21. - a csillagászati nyár kezdete
Csillagászati Napforduló. Ezen a napon van a Föld északi féltekéjén a nyári Napéjegyenlőség, míg a déli féltekén a téli Napforduló. E napon a leghosszabb a Napnak az égen megtett útja, amely ekkor a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. (A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön ekkor lép a Rák jegyébe, e napon tetőzik a nyár, kerül a Nap a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába. Itt megfordul, és süllyedni kezd az Egyenlítő felé). A meteorológiai nyár kezdete június 1. (de a kínaiak például, a régi keltákhoz hasonlóan, május 5-étől számítják a nyár kezdetét).

A nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap – a Nap napja
Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, legfőképpen pedig a napenergia hasznosítására. Hazánkban először, a Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására, 1994-ben rendezték meg a Nap napját. Gyermekeddel e napon számtalan dologról beszélgethettek a Nap kapcsán (például, milyen messze van a Földtől, hogyan alakult ki), vagy megfigyelhetitek például mikor, hol kel fel és nyugszik le, milyen az ereje. Rajtunk múlik tovább él-e ez a kezdeményezés.

Június 24. - Iván
A Föld északi féltekéjén Szent Iván napja, az év leghosszabb napja, ’’Szent Iván éjszakája’’ (június 23.) pedig az év legrövidebb éjszakája. Ezt az éjszakát bizonyára sokan ismerik William Shakespeare, Szent-Iván-éji álom című tündérmeséjéből, ahol csodálatos líraisággal jelenik meg a szerelem, az álmok és a képzelet iránti vágy. Számos országban e naphoz kötődik a tűzugrás szokása is. Nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani, így elmúlik a szomorúság. A legény átviszi a lányt a tűzön, megtisztulnak, s ha egybekelnek termékenyek lesznek. A tűzbe ilyenkor gonoszűzés céljából gyógyfüveket, gyümölcsöt is szoktak dobni. Az alma tűzbe dobásáról azt tartották, hogy megvéd a csecsemőhaláltól. Szent Ivánkor megszakad a búza töve, kezdődhet az aratás.

Június 26. János és Pál (a IV. században vértanú halált halt testvérpár)
Ezekben a napokban nagy viharok, zivatarok várhatóak, ők a viharok megfékezői.

Június 29. Péter, Pál
Ők Jézus apostolai, s ezen a napon egyszerre szenvedtek vértanúhalált. Erre a napra már beérik a búza, gyökere szakad, megkezdődik az aratása. Régen megáldották az aratószerszámokat, hogy áldás legyen a búzán, az életen.Szent Péter a halászok védőszentje, ezért a hagyományt őrzők e nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárják a falut. Másnap a vízparton halpaprikással, túrós csuszával ünneplik a napot.

 

Pünkösd (2017. június 04. vasárnap és 05. hétfő)

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Időpontja tehát változó, május 10-e és június 13-a közé eshet. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, viszont számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak (pünkösdi királyválasztás, királynéjárás, zöldágazás, májusfa, pünkösdi mulatságok, táncok, játékok).

PÜNKÖSDI KIRÁLY- ÉS KIRÁLYNÉ-JÁRÁS, PÜNKÖSDÖLÉS

Szerintem mindenki ismeri a közmondást: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” Érdemes tehát gyermekednek is mesélni e mondás eredetéről. A pünkösdi királyválasztásról már a középkorból is vannak adatok. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben „májuskirályt” választottak. A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. punksd Egy múlt században íródott szokásgyűjtemény is részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűz ágakkal borították be. Egy évig azután ő volt a pünkösdi király. „A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” (Réső Ensel 1867: 217). Nádudvaron a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába, bálba. A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata, az alábbit a Zemplén megyei Cigándon jegyezték le: A fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket. lovuA múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról. Pünkösdhétfőn az ifjúság a délutáni tánc és zene előtt választ a legények külön egy királyt, s a leányok közül egy királynőt. A király az ünnepély feje és rendezője, a királynő pedig a zenés, táncos falusi menet dísze volt. Minden ház előtt körtáncot jártak, énekeltek, verseltek, amiért a ház gazdasszonyától, urától ajándékokat kaptak. A házról házra járó pünkösdi szokások még az 1960-as években is éltek, tájegységenként azonban eltértek, azt sajátos szokások színesítették.

watering22Pünkösdi hiedelmek

Pünkösddel kapcsolatban számos időjárás- és termésjóslás ismeretes még ma is. Ilyenek: ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható, ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz, a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Szegeden egykor a lányok nemcsak nagypénteken, nagyszombaton, hanem pünkösdkor is megfürödtek a Tiszában. A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. Néhol, mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.