altSzent András hava, Nyilas hava, de őszutó hónak is nevezi a néphagyomány. Neve a latin novem, kilenc szóból ered. E hónapban a halottainkra emlékezünk. Kicsit megpihenünk, elmélkedünk az élet dolgain, az elmúláson, fejet hajtunk eltávozott szeretteink előtt, s gyertyát gyújtunk emlékükre. Ha teheted, bármilyen kicsi is a gyermeked, engedd közel ilyenkor őt is az elmúlás, az emlékezés érzéseihez. Nézegessetek fényképeket, mesélj neki eltávozott rokonokról, szeretett ismerősökről. Esetleg közösen menjetek ki az eltávozottak sírkertjébe.

Nevezetes napok e hóban

November 1. - Mindenszentek napja és november 2. - Halottak napjaalt

Az év e két napján a halottainkra emlékezünk. Ilyenkor látogatottabbak a temetők, hiszen a sírok rendbetétele, virággal díszítése, gyertyák gyújtása az ünnep része. Ezen a napon régen is tilos volt a munka, mert azt tartották, hogy az megzavarhatja a halottak nyugalmát. Ilyenkor az a néphit járja világszerte, hogy a halottak haza látogatnak. Ezért szokás szerint este minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a halottak eligazodjanak. A sírokon, vagy sírok mellett égő gyertyák ugyanezzel a céllal égnek. E mellett szokás volt megteríteni, kenyeret, sót, vizet tenni az asztalra.
Mindenszentek napján az egyház azokra a szentekre emlékezik, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg.

November 11. - Márton napja
Manapság újra éled a régi szokás, és sok helyen ünneplik meg Márton napját lámpás felvonulással, evéssel, ivással, bőséges lakomával. Régen úgy gondolták, ha e napon sokat esznek isznak, akkor nagyon egészségesek lesznek. E a napon már az új bor is iható. Ezen a napon leginkább ludat szokás enni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján nem eszik libát, egész évben éhezik majd.
Márton napot néhol gonoszjáró, időjósló és tiltó napnak is tartották. A jóslat szerint: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Ha a Márton napi lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid a csontja, akkor sáros.
A legenda egyébként úgy tarja, hogy Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, és a ludak óljába bújt el, de azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.

November 19. - Erzsébet napja
altÁrpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a legenda szerint rózsává változott, amikor apja kérdőre vonta a szegényeknek vitt alamizsna miatt. Időjósló nap is: ha Erzsébet napján esik, akkor enyhe tél lesz. Azt is mondják, olyan lesz az idő karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az első hó, erre szokták mondani: Erzsébet megrázza a pendelyét.

November 25. - Katalin napja
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért halt mártírhalált. A házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje. Ez a nap is időjósló: „ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
A naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. A lányok mezítláb ágakat loptak a fákról, amiket vízbe tettek, s ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. Ezt az ágat katalinágnak nevezték. Ha a fiú a párnája alá lopott leányinget tett, vagy böjtölt, megálmodhatta jövendőbelijét.
Régen dologtiltó nap is volt. Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete.

November 30. - András napja
A néphit szerint András egy átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért az ilyen keresztet andráskeresztnek hívják. Ez a nap régen az egyik legjelentősebb házasságjósló, és varázsló nap volt.
Szent András napján,
·    ha a legény vagy leány egész nap böjtölt, és csak 3 szem búzát és 3 korty vizet ivott, imádkozott, akkor éjjel megálmodhatta, hogy ki lesz a párja
·    A lányoknak egyedül, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük: ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét és azt a párnája alá tette, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje
·    gombócot főztek, minden gombócba tettek egy férfinevet, amelyik először jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének neve
·    amelyik irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket
·    ólmot olvasztottak egy rossz kanálban, majd azt egy bögre vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását
·    András-pogácsát sütöttek, a pogácsák közepébe férfineveket sütöttek bele. Ezeket kitették a küszöbre, s amelyiket legkésőbb vitte el a kutya, a benne lévő cédulán olvasható név volt a jövendőbeli neve
Régen ezen a napon kezdődött meg a disznóölések időszaka, mivel ehhez már elég hideg volt ekkor.

Advent első vasárnapja (november 27. és december 3. közötti valamelyik vasárnap, ami minden évben más napra esik)
A Karácsonyi ünnepkor kezdetének első napja, ami Vízkeresztig, vagyis január 6 - ig tart. Az időszak az "Úr Eljövetelét" jelenti a latin "Adventus Domini" kifejezésből. Egyes vidékeken régebben ezt az időszakot kisböjtnek is nevezték. Ezen a napon gyújtjuk meg az adventi koszorún az első gyertyát, ami a hagyományok szerint lila színű (a gyertyák színe három lila, egy rózsaszín).