A gyermekeknél, sőt még a felnőtteknél is a játék természetes velejárója az életnek, és a kicsiknél szükséges is ahhoz, hogy

  •  tanuljanak, fejlődjenek / kisebb, nagyobb, belefér, nem fér bele = alapvető matematikai ismeretek megszerzése, illesztés, fűzés – írástudás megalapozása…
  • felfedezzék a világot, kíváncsiságuktól hajtva / nagy dolgok kicsinyített mása, mint játék, hideg – meleg érzet megtapasztalása, konnektor s egyéb lukak…
  • megismerjék a környezetük, kis világuk, s ez által a világ működését / szerelés, szülők utánzása…
  • tapasztalatokat szerezzenek
  • szerepeket sajátítsanak el- minta a szűkebb környezet / férfi, nő, testvér…
  • elhelyezzék magukat a családban, a szűkebb és tágabb környezetükben

 A játék az életre készít fel, az élet egyszerűsített formájával szembesít. A gyermek olyan, mint egy miniatűr természettudós. Először leltárt készít a szűkebb, majd a tágabb környezetéről, ezek után pedig, a dolgok egymásra hatását vizsgálja. Meg akarja érteni az ok-okozati összefüggéseket. Az elemző, kutató kedvet a gyermekek egy része a későbbi évei során is megőrzi. Ma már nem kérdéses, hogy a babák, a kisgyermekek mennyire fogékonyak, mennyi információt képes kis agyuk befogadni, feldolgozni, raktározni. Ahhoz azonban, hogy kicsi gyermekünk új kézségeket szerezzen, hogy alkotó  módon tanuljon meg játszani, nekünk, felnőtteknek is igen nagy a szerepünk.

  • Segíteni kell neki, Bátorítani kell
  • Kellékeket kell számára biztosítani
  • Szabadságot kell neki adni, hogy a maga sajátos módján fedezze fel a környezetét, fejlessze képességeit. Egy baba vagy kisgyerek akkor is fejleszti képességeit, ha nem gondoskodunk állandóan új ingerekről.
  • Biztosítani kell azt az érzelmi kielégülést, amit a közös játék öröme teremt – nem mindegy milyen állapotban játszunk gyermekünkkel. Nagyon fontos a kicsiknek a szülők teljes figyelme, maximális érdeklődése a közös tevékenység, játék idején. Ilyen körülmények között egy pár perces játék, együttlét is többet jelent a kicsinek, mint egy egész napos olyan együttlét, amit a szülő egyáltalán nem élvez, fáradt, testileg lelkileg is, nyűg számára az együttlét. Ne felejtsük el, hogy a kisbabák, kisgyermekek, nagyon érzékenyek a hangulatokra, s  nem  tudjuk őket becsapni hamis lelkesedéssel! A baba már születésekor megtanulja  értékelni, dekódolni a metakommunikációs jeleinket s ez az érzékenysége sokáig meg is marad.

AMI NEM OKOZ ÖRÖMET, NE ERŐLTESSÜK! Játékról csak bizonyos kellemes, laza lelkiállapotban lehet szó. A játék legyen pihentető, szórakoztató  mindkét fél számára.

  • Minden életkorban szükség van elegendő térre, helyre a játékhoz. Pl. csecsemőnek biztosítsunk elegendő teret a kúszáshoz, mászáshoz, a 2-3 évesnek pedig legyen egy kis sarok, ahol rajzolgathat, gyurmázhat./ 2- 3 éves korban előszeretettel építenek bunkit maguknak a gyerekek – ide elbújhat, szinte kontroll nélkül tevékenykedhet e privát térben./