alt

A láz többnyire a szervezet fertőzésekre adott reakciója, és egyben az egyik legfontosabb védekező eszköze is. A melegebb környezet gátolja a kórokozók (baktériumok, vírusok, stb.) szaporodását, felgyorsítja a fehérvérsejtek mozgását, valamint fokozódik az immunanyagok termelése is. Szinte azt is mondhatnánk, hogy a lázat adott esetben a szervezet belső orvosa rendeli el, s voltaképpen egy természetes antibiotikum.
Nézzük meg, mi is történik ilyenkor!
A testbe került kórokozó hatására a szervezetben egy bonyolult és csodálatos gépezet lép azonnal működésbe, az immunrendszer. Egyes sejtjei beazonosítják a kórokozót, míg mások hírt visznek az agy hőközpontjába. A hőközpont azt érzékeli, hogy túl hideg van, nincs meg az adott kórokozó elpusztításához szükséges hőmérséklet, ezért utasít és mozgósít, azaz a szervezet elkezd többek között hőt termelni, azaz küzdeni a kórokozó ellen. Ebben a szakaszban azt látjuk a gyermeken, hogy fázik, láza ellenére rázza a hideg, vacog, didereg, rosszul érzi magát, teste meleget kíván, hogy a testhőmérséklete elérje a szükséges értéket. E stádiumban a hideg borogatások, a hűtőfürdő kellemetlenek lehetnek. Ilyenkor a homlok forró, de a végtagok még hidegek. Ezért is nem esik jól a kis testnek ebben a stádiumban az egész test hűtése. A kiegyenlítődés után, amikor az egész test egyenletesen meleg (esetleg forró) a fázás, didergés (vagyis a hő termelése) megszűnik, az egész test forró lesz: ez a láz második szakasza. A harmadik szakaszban a hőmérséklet csökkenni kezd, és a gyermek elkezd izzadni, hogy kis teste megszabaduljon a felesleges melegtől, valamint a felszaporodott káros anyagoktól.

altA láz e klasszikus fázisait ma már nagyon kevesen ismerik, vagy tapasztalták meg. A gyakorlat az, hogy a testhő legkisebb emelkedésénél beavatkozás történik, lázcsillapítót kap a gyermek, esetleg legnagyobb tiltakozása ellenére is, hideg vízbe dugják, amiben nem érzi jól magát, sőt a didergéssel, vacogással még több hőt termel. Azt gondolom, ha ismerjük a láz pontos okát, menetét könnyebben hagyatkozhatunk a természet és a test bölcsességére is, valamint adekvátabb módon tudunk beavatkozni és segíteni gyermekünknek.

A láz szempontjából különböző típusokkal, alkatokkal találkozhatunk. A test hőmérsékletének emelkedése mindenkinél más, eltérő szubjektív érzetet okoz. Van, akinél már viszonylag alacsony testhőmérséklet emelkedés (pl. 37, 4 C fok) is kifejezetten rossz közérzetet, rosszullétet vált ki. Van, aki a magasabb mértékű emelkedést (39 C fok felettit) is jól viseli. Tanácsom, hogy mindig figyeld a gyermeked, ő legyen a mérvadó a láz csillapításában. Ha azt látod, hogy viszonylag magas (általad magasnak vélt, például 38,5 fokos) testhő mellett is jól érzi magát, aktív, futkos, jó kedélyű, nem kell, hogy beavatkozz. Ha viszont alacsonyabb testhő emelkedés mellett is rosszul van a gyermeked, szükséges lehet a segítség nyújtása, a láz csillapítása. A Skandináv országokban általában csak magas (39 - 39,5 C fok feletti) láznál avatkoznak be.alt

A lázcsillapítás jelenlegi tudományos tényeken alapuló orvosi indikációja, célja egyedül a közérzet, a beteg általános állapotának javítása.

A legújabb kutatási eredmények és sok éves tapasztalat alapján elmondható tehát, hogy sok esetben nem a lázmérő által mutatott testhő határozza meg a csillapítás szükségességét, és módját. Ha azonban a mérés mellett döntesz jó, ha tudod a láz fokozatait. Hónaljban mérve a 37 – 38 fok közötti érték hőemelkedést, a 38 – 39 fok közötti lázat, a 39 fok feletti hőmérséklet pedig már magas lázat jelez. Csecsemőknél, kisgyermekeknél a végbélben mért értékből minden esetben le kell vonni 0, 5 fokot (ugyanez a teendő a szájban, fülben való hő mérésekor is). A lázmérés helyes technikáját védőnőd biztosan szívesen megmutatja, ha kéred. Mivel a magas láz mögött mindig keresni kell a kiváltó okot, a betegséget, lázas gyermeked (különösen, ha kis csecsemő) feltétlenül lássa orvos.

altA láz drasztikus csillapításának egyik oka lehet még a lázgörcstől való félelem is. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy rendszeres lázcsillapítással nem lehet a lázgörcsöt megelőzni. A lázcsillapítás ma már nem szerepel a lázgörcs kezelésének modern ajánlásaiban sem (az új lázcsillapítási protokollt 2011-ben, neves szakemberek írták). A kötelező védőoltások utáni, úgynevezett preventív lázcsillapítást ma még szintén sok orvos javasolja.  Ha nem szeretnél lázcsillapítót beadni gyermekednek, de mégis félnél a lázgörcstől (valamint az esetleges oltási szövődményektől), megoldást jelenthet az oltás előtt két nappal, illetve az oltás napján adott nozóda beadása gyermekednek. A nozódák listáját megtalálhatod az interneten, szükség esetén pedig egyre több patikában szerezheted be a megfelelő készítményt. A helyes szer kiválasztásában, illetve az adagolásban kérd ezzel is foglalkozó homeopata szakorvos segítségét. Az oltások kapcsán javasolt homeopátiás és Schüssler-sós lehetőségekről pedig a "Tippek a védőoltások kapcsán" című írásomban olvashatsz részletesebben!

Végül, összességében elmondható, hogy a nagyon magas, vagy a tartósan magas láz megviselheti a szervezetet, szubjektíve kellemetlen tünetekkel járhat, ezért szükséges lehet a csillapítása is.

 

Fotó: internet és körzetbéli gyerekek

Frissítve: 2017.